DIES

 

HOGYAN TOVÁBB DIES?

Rozványi javaslat

A DIES esetében szerintem a legfontosabb 5 kérdés:

1)     cél meghatározása

2)     célcsoport meghatározása

3)     húzó nevek

4)     húzó témák

5)     aktív marketing

6)     időzítés

 

1) cél meghatározása

Néhány sorban meg kell határoznunk, hogy mi a DIES célja. Javaslom, hogy ebben a következő gondolatok szerepeljenek:

-         (szellemi) nemzetépítés (annak meghatározása nélkül, hogy mit értünk a nemzeten)

-         párbeszéd

-         türelem

-         baráti társaság (azaz az informalitás hangsúlyozása)

– ezt a célt a honlapunkon és a szóróanyagainkon is meg kell jelenítenünk.

 

2) célcsoport meghatározása:

Alapelv: amíg korábban a DIES elsősorban egy szellemi elit társaság volt, a közeljövő célja, hogy nyitni tudjunk a következő generációs értelmiség (hallgatók) és a kevésbé hangadó közép-értelmiség felé is.

a) felsőfokú végzettséggel rendelkező aktív értelmiségiek, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül

b) egyetemi-főiskolai hallgatók (adottságként kezelve, hogy többségük jobboldali meggyőződésű, elsősorban nem ideológiai, hanem praktikus alapon)

c) minden a párbeszédre nyitott, közéletileg potenciálisan aktív személy (jellemzően nehezebben megszólíthatók és elérhetők, információs csatornák hiányában)

A célcsoportok létszáma egymáshoz képest: b > a > c

 

3) húzó nevek

Megítélésem szerint a DIES sikere elsősorban azon múlik, hogy tudunk-e olyan előadókat meghívni, akik a célközönség előtt (elsősorban „b”) ismertek és közkedveltek. Javasolt modell az előadókra:

-         elnök (vitavezető): nem közismert, semleges;

-         közismert, viszonylag népszerű jobboldali vélemény képviselője (vigyázni kell azonban arra, hogy ne legyen aktív politikus, mivel ez nem kívánatos irányba vinné el a párbeszédet)

-         karakterisztikusan baloldali / liberális vélemény képviselője (lehet közismert személy vagy / és olyan valaki, aki a jobboldali célközönség számára ha nem is meggyőzően, de nem hitelesen és nem elutasításra ösztönzően tudja bemutatni) – javaslom, hogy egy-egy estén azonos számú előadó kerüljön sorra mindkét oldalról.

-         előre felkért hozzászólók

Az előadók kiválasztásánál fontos szempont, hogy egymással párbeszédképesek legyenek, minden szélsőségességtől és napi politikai elfogódottságtól mentesen.  Mivel jelen pillanatban az általános politikai irányvonal jobboldali Magyarországon, ezért elsősorban a jobboldali előadók jelentik majd a húzóerőt. A kiválasztásban a jobboldali sajtótermékek (elsősorban a Heti Válasz, másodsorban: Magyar Nemzet, Magyar Hírlap) szerzőit és rendszeres interjúalanyait kell figyelembe venni. Továbbá: lehetséges olyan személyek meghívása is, akik bár nem közismertek, társadalmi vagy hivatali pozíciójuk hitelessé teszi őket (pl. nagykövetek), de mindenképpen szükséges, elsősorban az első időszakban közismert húzószemélyek meghívása.

 

4. húzó témák

A teljesség igénye nélkül néhány téma, amely vagy már része a (jobboldali) közbeszédnek, vagy érdemes arra:

1)     egységes magyar felsőoktatási térség / a magyar nyelvű felsőoktatás helyzete a határon túli területeken (javasolt előadók: határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézmények képviselői). Provokatív kérdés: mikor megy egy pesti diák Kolozsvárra tanulni?

2)     összeesküvés-elméletek (milyen lelki igények hozzák létre őket – milyen történelmi események sorolhatók be ebbe a körbe) – a meghívóban esetleg néhány igaznak bizonyult és divatos összeesküvést is meg kellene említeni

3)     nemzeti mítoszaink (szükség van-e nemzeti mítoszokra, egy történelmi esemény hogyan válik mítosszá, milyen mítoszok élnek ma nemzeti szinten – pl. Szent István király személye és műve)

4)     rendszerváltozás: siker vagy kudarc? (előadók: közjogi méltóságok, az ellenzéki kerekasztal résztvevői) – összeesküvés-elmélet vagy mítosz?

5)     cigány/romakérdés Magyarországon (az integráció útjai, pozitív és negatív tapasztalatok, különös tekintettel az iskoláztatásra, a cigány értelmiség szerepe)

6)     külpolitikai előadássorozat:

a.    helyünk Közép-Európában + Baltikum és Finnország (kapcsolatunk az egyes államokkal és nemzetekkel – javasolt előadók: nagykövetek, külpolitikusok)

b.    Napkeleti kapcsolatok: a magyar érdek az orosz, indiai, kínai és japán kapcsolatokban

c.    Magyarisztán: Magyarország és az iszlám

7)     az új kormány politikai / gazdasági / nemzetpolitikai mozgástere

8)     a határon túli magyar közösségek mozgástere és túlélési lehetőségei: fennmaradás vagy beolvadás?

9)     a zsidóság útjai: különállás, asszimiláció, kikeresztelkedés

10) jelképháború: becsületüket vesztett jelképek és szavak (mely jelképek tudják hitelesen képviselni eredeti jelentésüket – pl. szentkoronás címer, árpád sáv, vörös csillag)

11) nemzettudat a mai magyar irodalomban (javasolt előadó: Kertész Imre, Csoóri (?))

12) utólag felfedezett irodalmi értékeink (Márai, Wass, Kertész Imre – miért csak most fedezzük fel őket?)

13) van-e királyi út a demográfiában (van-e lehetőség a kedvezőtélen demográfiai folyamatok megfordítására – javasolt előadók: magyar szociológusok, vagy ebből a szempontból sikeres országokból előadók (pl. Franciaország, Finnország))

A témák között esetleg elektronikus szavazást kellene tartani a honlapon, hogy lássuk, hogy ezek közül melyek érdeklik legjobban a célközönségünket.

 

5. aktív marketing

A közvetlen megkeresés, a személyes meghívás, mint elsődleges forma, a részvételi adatok tükrében, az utóbbi időszakban nem tekinthető sikeresnek, ezért a marketing személytelen eszközeit fokozottabban kellene használnunk a jövőben:

- küldetés meghatározása (lásd 2. pont)

- arculati elemek, különösképpen a logó megtervezése (először „házi kivitelben”, később majd főállású grafikussal)

- honlap (ez már teljesült)

- szórólapok az egyetemeken

- hallgatói önkormányzatokon keresztül toborzás

- a formális hirdetéseket, költségvonzatuk és a DIES baráti kör jellege miatt nem ajánlanám.

 

6. Időzítés

Javasolt időzítés: legalább kéthavonta, előre ütemezetten. Javasolt időpontok: február eleje, április eleje, május vége (esetleg június eleje). A következő előadások időpontjait mindig előre meg kell hirdetni.

Ehhez szükséges, hogy az „agytröszttel” december első felében végigvigyük az elektronikus egyeztetést és karácsony környékén közvetlen személyes egyeztetéseket is lefolytassunk. Január hónapban a szervezés és a meghirdetés folyamatait hajtanánk végre.

Róna Tas András az oktatás-nevelésről: 

12+1 kérdés és válasz a közoktatásról (Róna-Tas András 2009 október)

Salamon Konrád javaslataival egyet lehet érteni. Ez egy nagy összegű egyszeri beruházás és egy folyamatosan megemelt költségvetési részesedés révén valósítható meg. Mérési eszköze az egy főre eső közoktatási beruházás és költségvetési részesedés. Ez utóbbi kifejezhető a nemzeti jövedelem egy főre eső százalékának részében.

 

Döntésre váró kérdések:

1) K. A kisfalvakban milyen közoktatási rendszer legyen?

V. az első négy osztályt minden kis községben meg kell tartani amíg legalább összesen 15 1-4 osztályos hallgató van. Az iskolát minden községben meg kell tartani, ahol az 5. osztálytól osztályonként 15 diák van, ha az önkormányzat és a szülők így döntenek. Az önkormányzat a szülők írásos vélemény alapján dönt.

 

2) K A 4+4+4 vagy a 6+6-os rendszert támogassa-e a kormány?

V. A 3x4-es rendszer rugalmasabb. A 6+6-os rendszert azonban nem szabad betiltani. Ahol ez helyileg indokolt, ott megtartható.

 

3)K tantárgyak vagy művelődési területek az 5. osztálytól?

V.A tantárgyak összehangolása és nem megszüntetése szükséges.

 

4)K Mit kell tenni, hogy az oktatási témák ne ismétlődjenek?

V Ott ahol ez tényleg veszélyes (pl. a történelem oktatásánál) ott az 5.-8. osztályban kronologikusan, míg a 9.-12.  osztályokban probléma centrikusan, fókuszokkal kell oktatni.

 

5) K Hogyan biztosítható a lelki nevelés?

V Egyetértve azzal, hogy a zenei és általában a művészeti nevelés alakítja a személyiséget, ez nem elegendő. Szükség van a hittanra és az erkölcstanra, mint a (szülők által) választható tárgyakra.

 

6) K Mit kell tenni az állampolgári nevelés érdekében?

V Az 5. osztálytól kezdve állampolgári ismereteket kell oktatni és gyakorlatokat kell tartani. Ez utóbbi az ország ismeret, államismeret mellett a kulturált vita, a más szempontjainak átgondolása, az értékrendek közötti döntés, a játékos gyakorlat (választás, bíróság, vitavezetés, újságszerkesztés, munkaszervezés, környezetszociológia, helytörténet, öregek segítése, interjúkészítés stb. stb.), a médiahasználat és médiakritika elemeit is tartalmazza.

 

7) K Hogyan érhetjük el, hogy a következő generációk nyelvtudása megfeleljen az ország szükségleteinek, az egyének érdekeinek?

V A nyelvoktatást teljesen át kell alakítani. Fokozatosan kell bevezetni az óvodai nyelvtanulás állami támogatását. Az 5. osztálytól az idegen nyelv oktatásába fokozatosan kell bevonni anyanyelvi tanárokat. Meg kell valósítani a hathetes nyári külföldi diákcserét.

 

8) K Hogyan illeszkedjék be az iskola a társadalmi hierarchiába?

V  A legkisebb iskolának is kell egy korlátozott autonómia. Ez a diákok korával nő, a felsőoktatási intézményeknek teljes autonómiára van szükségük. Ugyanakkor a központi irányítás a finanszírozással összefügg. Az oktatás finanszírozása az első négy osztályban az önkormányzatokon keresztül történjék. A második és harmadik szint (5-8. 9-12) regionális szint, természetesen az egyházi és magániskolák rendszere fenntartandó. A szülőkből álló és választott vezetőséggel működő iskolaszék véleménye ellenében nem szabad iskolaigazgatót kinevezni. Ugyanúgy a tanári kar ellenében sem. Az előrelátható konfliktushelyzeteket egy magasabb szintű (megyei, regionális, országos) szintű oktatási tanács oldhatja meg.

9)K Hogyan biztosítható az oktatás minősége?

V: Semmiképpen nem máról holnapra ( a helyzet általában rossz, kevés, de kiváló kivétellel). Az oktatás minősége elsősorban a tanítóktól és a tanároktól függ. Másodsorban a tankönyvektől és a tantervtől. Harmadrészt az oktatásigazgatástól.

 

10)K Hogyan biztosítható az oktatók minősége?

V A tanárképzés átalakításával. A pedagógusképzés két állomásán, a bemenetkor és a végzéskor alkalmassági tesztekkel, helyzet-játékokkal, gyakorlatok megfigyelésével kell megállapítani a pályaalkalmasságot. Ezek egyébként csak az alkalmatlanságot mérik nem az alkalmasságot. Jóval több pedagógiai gyakorlatra van szükség, erősebb szakdidaktikára és a tanfelügyelői rendszer visszaállítására.

 

11)K Hogyan lehet az oktatás és az oktatók megbecsültségét helyreállítani, a pálya becsületét növelni?

V Az oktatók fokozatosan emelkedő fizetése érje el az EU átlagot egy meghatározott évig. Az oktatókat nemcsak anyagilag, hanem mással is lehet minőségre ösztönözni. Ez nem annyira minőségi pótlékkal érhető el (ez csak szembeállítja az oktatókat egymással), hanem például azoknak akik beiratkoznak PhD-ra órakedvezményt kapnak, akik megvédik a disszertációjukat, azok heti egy kutatónapot kapnak. A tanárok között szakpedagógiai versenyvizsgákat lehet szervezni. Az órakedvezmények természetesen helyettesítéssel és egyéb terhekkel járnak, erre azonban pályázható alapokkal lehet megoldást találni.

 

12)K Kimeneti és felvételi kérdések, milyen legyen az átmenet az egyik szintről a másikra, milyen legyen az érettségi?

V Bármilyen iskolarendszer részrendszerei között az átmeneteket teljesítményelv alapján kell rendezni. Azonban a teljesítmények mérésében igen nagy az eltérés iskola és iskola között. Ezt a teljesítménymérések standardizálásával és a felügyeleti rendszerrel, továbbá a vizsgabiztosi rendszerrel lehet nivellálni, ha teljesen nem is lehet kiküszöbölni. Az érettségi az elért eredmények igazolása, az emelt érettségi vagy a központi felvételi a felsőoktatásba való bejutás feltétele. De bármilyen rendszer működjék is, a kivételek számára mindig fenn kell tartani egy speciális utat.

 

Egy pótkérdés: Hogyan lehet biztosítani az esélyegyenlőséget a közoktatásban?

V A diákok nem indulnak egyenlő esélyekkel. Nemcsak a szellemi-testi különbségek, hanem a szociális, családi előnyök és hátrányok is tagolják a mezőnyt. Ezért az esélyegyenlőséget csak közelíteni lehet. Az integrált oktatás addig a szintig tartható, míg (testi, szociális, szellemi) hátrányokkal küzdő diákok az osztály haladását nem gátolják. Bár ez pedagógusonként és korosztályonként változik, egy 20 diákos osztályban 3-5 gyereknél több már veszélyeztetheti nemcsak a többség, hanem a kisebbség haladását is. A probléma regionálisan is különbözik Magyarországon. Egységes megoldás nincs, de minden iskolának kell, hogy programja legyen a megoldásra, s egy pedagógus hálózatnak is rendelkezésre kell állnia.

Naszlady Attila  hozzászólásának szövege a november 13-iki  összejövetelre:

DIES    (2009 november 13)

   Testi nevelés

„Magna est veritas et praevalet”  Nagy dolog az igazság és mindennél előbbre való(3Esdras iv – 4.  Vulgata). Az oktatásnak ezt nyilvánvalóan szem előtt kell tartania és  igazat kell tanítania. Sokan vitatják, hogy mi az igazság, holott a legegyszerűbb megérteni, hogy a „gondolat és tényállás egybevágósága”. Veritas est adaequatio rei et intellectus. (Aristoteles Cat 12, p 14-21; és Aquinói Szent Tamás: De veritate I.1, S.Tk.I.16.1 - idézi még Lenin is műveiben 38. köt. 178-179. old.(cit.  A marxista filozófia alapjai Kossuth Könyvkiadó, 1963). Ebből  következik a válasz arra a kérdésre, hogy ki az, aki biztosan tudja mi az igazság?  Aki hazudik.  Ezért is nem lehet mentsége a hazugnak.

A  tudás lényeges része a lelki egészségnek, mert az értelmes lélek egészsége az igazság. Tanítani tehát elsősorban azt kell, ami már mintegy kikristályosodott az idők folyamán, eladdig beigazolódott, ezért bizton lehet számítani rá, hogy helyes döntést  hozzunk. Minthogy egyetlen dolog a világon, ami változtathatatlan az a múlt, ezért használható a történelem okulásunkra. Persze, csak akkor, ha a róla  szóló tudósítás igaz és, ha a tanulság levonására alkalmas képességű az illető személy. Itt is gyakran elhangzik egy féligazság. …”habent sua fata libelli”; csakhogy Terentianus Maurus nem ezt mondta, hanem: „Pro captu lectoris habent sua fata libelli”  vagyis:  az olvasó (felfogó) képességétől függ a könyvek sorsa – így a tankönyveké is -- megbecsüljük vagy elvetjük tartalma miatt.  Ez a felfogó képesség csak részben veleszületett készség, nagyrészt meg is lehet szerezni – erre való az oktatás és nevelés.  Ezt is tudták már az ókorban, mi több a testi neveléssel is összefüggésbe hozták.

„Ép testben ép lélek”  szokás idézni, de sajnos ezt is rosszul. Rohamosztagos kigyúrt brigantik láttán némi kétsége támad az embernek e kijelentés igazsága felől. Utána nézve kiderült, hogy  Iuvenalis nem ezt mondta, hanem, szinte éppen az ellenkezőjét: „Orandum est, ut sit mens sana in corpore sano”  vagyis  figyelmeztetően mondja, hogy „Imádkozzatok, hogy  legyen ép a lelke (is) annak,  akinek  ép a teste.

Sajnos napjainkban már ép testről is alig lehet beszélni. A testi nevelés eltűnt az iskolákból. De eltűnt a sport világából is. Ami helyette van az versenyistálló működtetés emberek számára. A verseny mai formája egészségtelen, kegyetlen és célját tévesztette, mert a Vörösmarty által rosszalt kincs-hír-gyönyör  uralja. A sportok királynője, az atlétika is prostituálta magát, pénzért futnak, ugrálnak, erőlködnek. Semmi köze a sport szó eredeti értelméhez, mely  tengerparti fövenyen játékos testmozgást jelentett. Ma  belerokkannak, sőt belehalnak  a sportnak nevezett küzdelem erőlködésébe. A mesterek – kevés kivétellel --erre tanítják, nevelik, hajszolják őket a saját dicsőségükre. Ez nem az, amire az iskolákban nevelni kellene az ifjúságot.

Az iskolai testi nevelés alapvető célja a testmozgás harmonikussá tétele, erőnlétének javítása, a test feletti önfegyelmező uralom gyakorlása. Ezért nem lehet küzdő sport benne, mert ott test-a-test ellen (saját a másiké ellen) történik a mozgás, (sajnos ma már a labdarúgásban edzői utasítás az u.n. „technikai falt”-nak nevezett durva gáncsolás), némely formákban az emberi mivoltot megalázó módon, mint pl. az ökölvívásban a másik eszméletlenné verésére törekedve. Egészséget védő testgyakorlások azok, amelyekben  az izomelmozdulás (izotoniás), pl. gimnasztika, atlétika, labdajátékok, úszás, futás, ugrás, gyalogtúra, stb. --  és nem az erőlködés (izometriás) izomfeszítés van túlsúlyban, mint a birkózás, súlyemelés, expanderezés, fekvőtámasz stb. --  utóbbiak nem valók az iskolába.  A vívás meg idegfeszítő mivolta miatt kerülendő a közoktatásban.

Másik fontos szempont a rendszeresség. Orvos-élettani bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a hetente legalább 3 alkalommal, alkalmanként legalább 30 -30 percig tartó harmonikus (pl. „kocogás”) rendszeres mozgásnak  van  szív-érrendszeri megbetegedést megelőző hatása. Több alig jár többlet eredménnyel, kevesebb meg biztosan elégtelen.

További előny, ha a testnevelési órák legalább egy részét szabad levegőn töltik, kiépített tanpályán. A fülledt, füstös, verejtékszagú diszkózásnak ez is óriási hátránya, nem beszélve arról, hogy harmonikus rendezett jellegű mozgás helyett  deliberált össze-vissza rángatózásnak nemcsak az izommozgás összerendezettségére (szinkronizációjára) nincs jó hatása, de a zene (pl. heavy metal 600 wattal) még az idegrendszerre és hallórendszerre is károsító hatással  van. A ilyen  környezet pedig melegágya a drogozásnak, alkoholizmusnak, dohányzásnak, nemi betegségeknek, bandákba szerveződésnek. Az iskolai nevelésnek ezeket tiltania kellene. Persze a tantestület tagjai nehezen változtathatnak ezeken a rossz beidegződésű szokásokon.

Mielőtt iskolás korú lenne a gyerek, ma már túl van a televízió és a számítógépes látszólagos valóság (virtuális realitas) játék címén sugárzott szörnyűségein. A megjelenített helyzetek rémségei sokkal ijesztőbbek (u.n.akció-filmek, rémtörténetek (thrillerek), de még a mesefigurák is – Hókusz-pók stb) , mint amit valaha is átélhet bárki. Az így keletkezett idegfeszültség (stressz) erősebb, mint az emlős világban bármikor korábban átélt üldözött-üldöző izgalma. A keletkező izgalmi inger-anyagok (katekolaminok) akkor, a rohanás közbeni izomtevékenységben,lebomlottak, viszont napjainkban a számítógépes egér (vagy joy-stick, touch-pad stb). mozgatása nem jelent izomtevékenységet s az izgalmi károsító anyagokat nem tünteti el az anyagcsere, hanem beívódnak az erekbe, idegrendszerbe, gyomor-bélrendszer falába s ott fejtik ki káros hatásukat.

Ezzel szemben egészen más a táncházibeli foglalkozás népi tánc gyakorlása a népzene szépsége mellett; de még a régi tánciskolák u.n. szalon zenéje és szabályok szerint végzett hagyományos társadalmi táncok (keringő, tangó, stb.) is egészségesebbek, mint a diszkó.

A rendszeres testmozgás, ha az iskolai nevelés részeként belerögzül az emberbe, családi igényévé válik felnőtt korában is,  továbbá akár  baráti kisközösségek kialakulásához is vezethet, mint pl.  a tenisz vagy a teke illetve öregkorban a sporthorgászat. A tisztességes vetélkedés ( nem az őrjöngő versenyzés) azt is jelenti, hogy a résztvevő segít versenyezni, sőt felsőfokon versenyez segíteni. Ennek már erkölcsi értékteremtő hatása is van.

            Az új tanterveknek a testi nevelés előírásakor fentiekre figyelemmel kellene lennie, és ehhez hangolnia  a szintén pótolandó egészségtan és  nevelés tantárgykénti beiktatását. Utóbbiban az egészségvédelem alapelvei és gyakorlati tanácsain kívül az elsősegély  Magyar Máltai Szeretetszolgálat, melynek 10 éven át országos orvos-vezetője voltam, a saját, különálló   Mentőszolgálatával elkészítette az erre szolgáló tankönyvet, saját hatáskörében sikerrel alkalmazta is. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnökségéből ismételten felhívtuk az illetékesek figyelmét az iskolai egészségtan oktatására,  ez ideig mindhiába. nyújtást begyakorló órákat is be kell iktatni. A

            Végül fontos szempontnak gondolom, hogy az egészséges testmozgás kedvező hatással van a fizikai munkaképességre, sőt a szellemi munka közbeni felüdítő pihenésre, mi több még az alvásra is. Világunkban a fizikai munka  kiveszőben van a robotok és automaták egyre szélesebb körű alkalmazásában. Mégis barkács műhelyi szinten kétkezi munka alapeszközeinek rendeltetésszerű használatát ( ellentétben a szakszerűtlen „házi szereléssel”, ahol előbb-utóbb minden szerszám kalapáccsá válik) érdemes lenne tanítani:a  kalapács, véső, fogó, reszelő, kisfűrész, csavarhúzó, elektromos fáziskereső, biztosíték csere használatát. Az „imádkozzál és dolgozzál”  helyett – legjobb esetben is -- a „szeress és szervezz”  felszólítás vált divatossá, s a munka (nemcsak a fizikai!) elvesztette becsületét.

Pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a  termelő munka gépesítésével (robotika) felszabaduló „humán erőforrás”  sem veszhet kárba. A Brzezinsky elnevezte léha, szabadidő eltöltés  -- a pikáns  „tittytainment” – méltatlan és káros az emberiségre.

H. Arendt: The Human Condition(1958): )-ben írja: „ Előttünk áll  a lehetőség, hogy a munka társadalmából kifogy a munka. Az egyetlen tevékenység, amihez eddig az egész társadalom értett. Mi lehet ennél végzetesebb?”

Jean-Yves Calves SJ:  „A munka civilizációja felé kell haladni. A munkát az értékrend egyik központi elemeként kell kezelni. A munkának nem csupán a megélhetés forrásának kell lennie, hanem kiteljesedésnek, alkotásnak, és embertársaink érdekében végzett szolgálatnak is." (  in John Sweeney – Jef Van Gerwen : More EU-rope. A Critical Christian Inquiary into the Process of European Integration. Ed.Pharos, Kampen1997).

Nemcsak a csapatsportot űzőknek, de még a kedvtelésből játékos, közös  sportolásra nevelt  nemzedéknek is  erősebb lesz a  szolidaritás érzése. Mind a sportban, mind a munkában rendkívül fontos körülmény, hogy visszaáll a mester/tanítvány viszony, mely szintén kiveszőben van. Pedig a tapasztalati tudás átadásának ez a leghatékonyabb módja, hiszen legtöbbször nem is lehet teljességgel leírni (pl. kéztartás, műfogások stb.) a tanítani valót. Ilyenek –főleg lányok számára –a varrás,(foltozás,stoppolás),  kézimunka, (hímzés, horgolás,  kötés), textil díszítés, papírhajtogatás stb.

Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) javaslata a készség fejlesztés;:  és ennek mintegy piaci vetülete:„ nagyobb szerepet a tanulók számára tandíjuk finanszírozásában”(Economic Reforms:Going for Growth 2008) DE: a finn példa mást mutat, ott ugyanis  nincs tandíj!!,  és az első 2-3 között vannak a világon a PISA teszt szerint.

A PISA (Programme for International Student Assessment ) 3-évenkénti világszerte végzett 15 éves iskolások teljesítmény felmérése, melyet az OECD támogat.

A teszt matematikai, tudományos „írástudás” (math., sci,-- literacy^*), szövegmegértés

( reading), és feladat megoldás (problem solving) készségekre terjed ki.

.  

Összefoglalva:

Az oktatásnak és nevelésnek az egyéni testi-szellemi-közösségi-lelki jóllétre  valamint a társadalmi igazságosság + béke = közjó elvre kell irányulnia. 

^*Through the use of abstractiojn and logical reasoning, mathematics evolved from counting, calculation,measurement, and the systematic study of the shapes and motions of physical objects.